Környezetjog

Leírás

A magyar jog meglehetősen magas szintű előírásokban foglalja össze a környezetvédelem kereteit: Alaptörvényünk is bőven rendelkezik róla, általános szabályairól külön törvény szól, s a kapcsolódó ágazati törvényeknek is nagy a száma. Az életviszonyok bonyolultsága és az állandó mozgás olyan szabályozási struktúrát hozott létre, amelyben nagytömegű speciális (gyakran technikai jellegű, s speciális szakismerettel nem rendelkező jogász számára alig értelmezhető) előírásnak is helye van. Ezek szükségszerűen alacsonyabb szintű jogforrásokban jelennek meg, amelyek rugalmasan igazíthatóak az elvárásokhoz. Mindezeknek a teljes körű, részletes bemutatása egy egyetemi tankönyv, illetve egy tantárgy keretei között aligha volna lehetséges és szükséges. Ennek megfelelően első sorban a környezetvédelmi szabályozás rendszerét, elveit, meghatározó struktúráit, működési elveit, s legfontosabb intézményeit, illetve eszközeit mutatjuk be, törekedve arra, hogy a joganyag állandó változásainak kevéssé kitett ismereteket közöljünk, még a speciális részterületeken is. A jogszabályok pontos megjelölését (számát) csak a legszükségesebb esetekben említjük meg, s az alacsonyabb szintű jogforrások esetében ezt is csak tájékoztató jelleggel tesszük. Minden törekvésünk ellenére a tananyagot újra és újra fel kell frissíteni. Legutóbb 2006-ban került sor saját környezetjogi jegyzet kiadására. Azóta nem csupán részletszabályok módosultak, hanem jogrendszerünk meghatározó dokumentumai is, – korábbi Alkotmányunkat felváltotta Magyarország Alaptörvénye – új törvények születtek (pl. a termőföld védelméről, a hulladékról, az erdő védelméről), és a szervezeti rendszer is jelentős mértékben átalakult (pl. a kormányhivatalok létrehozásával). A hatályos jog bemutatása során főként a magyar joggal foglalkozunk, de viszonylag széles körben említünk meg európai jogi, illetve szűkebb körben nemzetközi jogi összefüggéseket is.