A koronatanú: Bethlen Miklós

Leírás

Történetek nélkül nem tudunk élni, gondolkodni, érezni. Azt hisszük, hogy helyeket, embereket, életeket ismerünk meg, holott valójában csak helyekről, emberekről, életekről szóló, valószerű történeteket sajátítunk el, írunk és mondunk tovább. Közösségileg vagy individuálisan létrehozott, forgalmazott, felgyűjtött vagy elfelejtett történetekkel szembesülünk. Mert a történet, a saját történetünk elmondása elidegeníthetetlen jog, sőt mentség és bizonyíték, mindazok mellett, amit hiszünk vagy hinni szeretnénk, ismerünk vagy tudni vélünk. A történetmondás joga és felelőssége a mienk, az igazságát és (m)értékét majd az utókor szabja meg. Így hát ez a könyv, amely egy rendkívüli élet történetét próbálja értelmezni, sem tehet másként: számba veszi mindazokat a kontextusokat, kulturális és szövegmintákat, amelyek lehetővé tették a rabságban elkészült remekmű létrejöttét. Célja megmutatni, hogy a rabság mint extrém tapasztalat miként szövegezi magát egy ember történetévé, közösségi emlékekre, hiedelmekre, reprezentációkra hagyatkozva. Az imádságba oldódó vallomás, bűntudat vagy üdvbizonyság textusai emlékezetté válnak, kezdetben családi, majd irodalmi mintává. Így lesz az egykori élet tova tűnt igazságának leghívebb őrzője, íme, mégiscsak a fikció.