Mártírium és emlékezet

Leírás

A kora újkori protestáns és katolikus mártírium nemzetközi kutatása igen jelentőssé vált az utóbbi néhány évtizedben, és egyre sürgetőbben irányította a figyelmet a magyarországi vonatkozásokra. Egy 2011-ben tartott debreceni konferencián és az annak anyagából megjelent tanulmánygyűjteményben elsősorban a kálvinizmus mártirológiájára fókuszáltunk. A jelen kötetben és az ennek alapjául szolgáló két tudományos szimpóziumon (2014 februárjában és novemberében), a református hagyomány továbbra is meghatározó kutatása mellett, immár az evangélikus és az unitárius, valamint a katolikus mártíriumértelmezések, illetve bujdosás- és üldözésnarratívák alakulástörténetét is alaposabban kezdtük vizsgálni.
A kötet tanulmányai azt elemzik, hogy milyen szerepe volt e narratíváknak az európai (német, lengyel, németalföldi, itáliai és angliai), valamint a magyarországi vallásos és/vagy nemzeti emlékezetben, a vallásos és/vagy a nemzeti identitás formálásában: a 15. századtól egészen az utóbbi időkig.
A magyarországi mártírfogalmakat és -narratívákat mindig nemzetközi kontextusban mérlegelő írások a felekezetileg és politikailag befolyásolt közösségi emlékezeteket és ellenemlékezeteket is vizsgálják. Néhány szerző emlékezethelyként értelmezi a vizsgált történelmi esemény és a lokalizálható helyszín különböző műfajú szövegekben elbeszélt viszonyát, illetve főképpen a közép-európai mártírok és szentek mint szimbolikus reprezentációs alakok esetében az emlékezethelyekért folyó küzdelmekként mutatja be a különféle felekezeti, nemzeti vagy regionális nézőpontok ütközését. A tanulmányok a kora újkori magyar és külföldi mártirológiai irodalom historiográfiai és kutatástörténeti, filológiai és szöveghagyományozódási, teológiai és hermeneutikai, eszmetörténeti és történelemszemléleti, műfaji és retorikai, illetve drámatörténeti és belletrisztikai jellegű vizsgálatait mutatják be.