Papok és orvosok

Leírás

Kálai Sándor elemzésének középpontjában Émile Zola regényciklusa, a Rougon-Macquart család áll. A húsz regényből álló sorozat a 19. századi francia irodalom tipikus alkotása, magyar és német nyelvű fordításokban a hazai olvasókhoz is hamar eljutott. Az azóta is a legolvasottabb szerzők közé tartozó Zola életművéről azonban magyar nyelvű, tudományos igényű monográfia eddig még nem készült.

A könyv, amely egyúttal igyekszik számot adni a francia nyelvű szakirodalomról is, két részre tagolódik. Az első rész elemzéseinek tárgya a ciklus két, gyakran visszatérő szereplőtípusa, az orvos és a pap, akik mindketten egy csak rájuk jellemző tudás intézményi letéteményesének tekinthetők, s ekként tesznek szert jelentőségre a regényekben. A második rész pedig a két szereplőtípushoz köthető diskurzustípusokat, a vallási és a tudományos diskurzus szövegalakító szerepét vizsgálja. Ez a poétikai elemzés, amely egyfelől hozzájárulhat a francia szerző életművét övező közhelyek felülvizsgálatához, számot adhat arról is, hogy milyen összefüggések mutathatók ki egy életmű és az irodalmi mező működése között.