Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar–Holland kapcsolatok

Leírás

Németalföld (és az abból keletkezett államok: Hollandia, Belgium, Luxemburg), valamint Magyarország kapcsolata, földrajzi távolságok ellenére, nagy múltra tekinthet vissza és rendkívül szerteágazó. A Debreceni Egyetem három kutatócsoportja fogott össze annak érdekében, hogy ennek a viszonyrendszernek néhány csomópontját alapos vizsgálat tárgyává tegye.
Az írások első blokkja a középkori németalföldi tartományok és a Magyar Királyság kapcsolatrendszerében megragadható táplálkozási pontokat járja körbe. Ebbe beletartozik a németalföldi telepesek megjelenése az Árpád-kori Magyarországon, valamint Németalföldet a 14. század végétől a 15. század végéig birtokló burgundi hercegek törökellenes diplomáciája, művészetpártoló tevékenysége, s annak Magyarországhoz köthető emlékei. A kora újkorral foglalkozó tanulmányok a németalföldi-magyar kapcsolatok fontos hollandiai és svájci, valamint magyarországi archívumait kutatva vizsgálják a Debreceni Református Kollégium Könyvtárának németalföldi eredetű könyvanyagát, elemzik a magyarországi peregrinusok Hollandia-képét, e látogatások írásos és tárgyi emlékeit, valamint a protestáns gályarabokat 1676-ban kiszabadító Michiel de Ruyter holland tengernagy magyarországi kultuszát.
A közelmúlt történetéről szóló tanulmányok azt mutatják, hogy a holland-magyar kapcsolatok feltárása túlléphet a hagyományos írott források értelmezésén, különösképpen az etnográfia és művészettörténet irányába. Így válnak izgalmas kutatási területté a közgyűjteményekben megtalálható kollekciók és műtárgyak, valamint a díszes, festett üvegablakok az 1920-as, 30-as évekből. A kötet utolsó tanulmányának Anne Frank áll a középpontjában, aki globális ikonná vált, így alakja már túlmutat a magyar-holland kapcsolatok lokalitásán.