Bosznia-Hercegovina közjogi viszonya Ausztriához és Magyarországhoz 1878 és 1918 között

Leírás

Ausztria és Magyarország a Berlini Szerződés 25. cikkelyének értelmében megszállhatta Bosz­nia-Hercegovinát és átvehette a tartományok köz­igazgatását. Ettől kezdve Bosznia-Hercegovina negyven évig, azaz a dualista Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig közjogi viszonyban állt Ausztriával és Magyarországgal. Önmagában véve már ez is indokolttá teszi a téma beható vizsgála­tát. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy közös pénzügyminiszterként Bosznia-Hercegovina köz­igazgatásának legfelsőbb szintű irá­nyítását több mint harminckét éven keresztül folyamatosan magyar poli­tikusok látták el, akkor még inkább fontosnak tűnik a téma alapos alkot­mánytörténeti feldolgozása. A ma­gyar alkotmány- és jogtörténetírás mind ez idáig adós maradt a közjogi kapcsolat monografikus feldolgozá­sával.

Jelen könyv ezt az adósságot kívánja törleszteni azzal, hogy bemutatja Bosznia-Hercegovina Berli­ni Szerződést követő nemzetközi jogi helyzetének, Ausztriához és Magyarországhoz való viszonyá­nak és a dualista szerkezethez való kapcsolatának alakulását. A könyv ezekre a bonyolult nemzetközi jogi és alkotmányjogi problémákra igyekszik a fel­tárt források alapján kielégítő magyarázatot adni.

Szabó Szilárd a Debreceni Egyetem Politikatudományi Tanszékének oktatója, Miskolcon szerzett állam- és jogtudományok doktora (PhD) fo­kozatot 2010-ben. Jelen kötet több éves kutató­munkájának eredménye.