Külföldi játszószín

Leírás

Kazinczy Ferenc hatalmas életművében kiemelt szerepet kapott a nagy irodalmak legjelesebb alkotásainak megismertetése, illetve a játékszíni kultúra hazai meghonosítása. A kötet Kazinczy nyolc drámafordítását adja közre. Ebből három először válik hozzáférhetővé. További öt romlott szöveggel kiadott drámának pedig itt jelenik meg először hiteles szövege. Kazinczy műválasztása minden esetben korszakváltást is tükröz. Molière és Metastasio az iskolai színpadok kedvelt szerzői, műveiket előtte többen és többször fordították. Kazinczy úgy folytatta ezt a hagyományt, hogy a modern klasszicista színjáték stiláris és színi lehetőségeit kereste. Shakespeare és Lessing pedig már a Kazinczy által erőteljesen formált kánon kitüntetett, modern szerzőiként kerültek bele drámafordítói programjába.

A kronológia kínálta kézenfekvő módszer Kazinczy életpályáját behálózó kiadási kísérletei, állandó átdolgozást és újramásolást ötvöző gyakorlata miatt nem követhető kéziratai feldolgozásában. A műfaji-műnemi elkülönítést határozottan felülírja az a tény, hogy bizonyos drámai művek nem önállóan, hanem egy sorozat darabjaként láttak napvilágot. Ezért a Kazinczy életmű-kiadásban külön egységet képeznek a korai, önálló kötetben, illetve az ugyancsak a saját korában könyvsorozatban megjelent drámák; valamint külön csoportot alkotnak az életében meg nem jelent darabok. Jelen kötetünk azokat a drámaszövegeket tartalmazza, amelyek ebbe a harmadik csoportba tartoznak. Továbbá ide soroltuk azt a darabot is, amelynek kiadása ugyan Kazinczy életében megtörtént, de a megjelent szöveget a széphalmi Mester nem tekintette hitelesnek.

A kötet jelentősége mégsem pusztán a hiteles szövegállapot rekonstruálásában vagy az életmű kiadatlan darabjainak megjelentetésében áll, hanem abban is, hogy e hiánypótlás újabb adalék a kánonképzés folyamatához, elveihez és gyakorlatához. A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében működő akadémiai kutatóhely, a Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport 2007-től konzorciumi formában működve fogja össze az Eötvös Loránd, illetve a Szegedi Tudományegyetem társintézeteit, tanszékeit, valamint más intézményekben dolgozó kollégákat, hogy Kazinczy Ferenc műveinek kritikai kiadása, az életmű tervszerű és teljességre törekvő feltárása megvalósulhasson.