Egyetemi élethelyzetek I-II.

Leírás

Az egyetemi campus sok szempontból sajátos közeg: határzóna az ifjúság és a felnőtt lét, a szülői ház és a külön lakhely, a tanulás és a munka, az egyedüllét és a barátkozás, az elmélyülés és a szórakozás között. Ennek a sajátos közegnek megvannak a csak rá jellemző problémái. Magányosak-e a kollégisták? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a barátkozásnak a campuson? Milyen külföldi diákként Magyarországon élni? Milyen a hallgatók értékvilága? Hogyan jelenik meg a (radikális) politika a campuson? Mi jellemzi az egyetemi önszerveződéseket? Hogyan egyeztetik össze a hallgatók a munkát és a tanulást? Mitől függ, hogy civil vagy önkéntes tevékenységet végeznek-e a diákok? Miként hat rájuk a tömegkultúra? Mi jellemzi az egyetemisták egészségmagatartását? Hogyan töltik a hallgatók szabadidejüket? E specifikus kérdések mellett ugyanakkor – mint minden sajátos élethelyzetnek – a campus-létnek is megvannak az önmagán túlmutató, általános társadalmi vonatkozásai, melyek felvillantása a jó társadalomtudományos elemzések ismérve. Az Egyetemi élethelyzetek szerzői ezekre a specifikus és általános kérdésekre keresnek választ. Ifjú szociológusként és egyetemi hallgatóként alighanem mindenki másnál jobb esélyük van arra, hogy keresésük eredményes legyen. Ebből a kivételes megfigyelői pozícióból született írásaikat olvasva nem mindennapi betekintést nyerhet az olvasó a campusok világába.